Egyre mélyebb hazugságspirálban a Tisza – íme a tények a gyermekszegénységről

Ha már Magyar Péter a politikai pályát választotta, a folyamatos magamutogatás és nagyotmondás helyett nem ártana inkább barátkoznia a tényekkel, és többet foglalkoznia velük. A hazugságspirálban hétről hétre egyre mélyebbre süllyednek: a nevetségességig fajuló „őszödi videótól” kezdve a döbbenetes ukrán- és háborúpárti politikán át a mindennapos lódításokig minden előfordul náluk.

Állításaival szemben a tény az, hogy a gyermekszegénység terén Magyarország adatai az uniós átlagnál jobbak: a középmezőnyben helyezkedünk el, javulásunk az EU-ban a legnagyobb, és nemzetközi szinten is példaként hivatkoznak ránk. Magyarországon nincs félmillió alacsony jövedelemszinten élő gyermek, a legfrissebb adatok szerint számuk ennek ötödénél is kevesebb, mindössze 98 ezer fő. A kormány jelenleg is Európa legnagyobb családi adókedvezményével és rezsicsökkentésével támogatja a gyermekes családokat.

A Tisza Párt „társadalompolitikai szakértője”, Bódis Kriszta (művésznevén, hivatalos nevén Horváth Krisztina), aki nem mellesleg a Csipke Józsika című LMBTQ-mesekönyv szerzője is, a friss HVG-nek adott interjújában azt állította, hogy Magyarországon félmillió gyermek él mélyszegénységben. Egy laikus ismerősöm hívta fel a figyelmemet az interjúra, és megjegyezte, hogy ez az adat biztosan nem stimmel, 

Valóban, ennek semmi köze a valósághoz. A „szakértő asszony” a ténylegesnél több mint ötször nagyobb számot említett. Még azzal sem védekezhetne, hogy egy korábbi év adataira emlékezett, mert 

Nem csupán kismértékben tévedett, hanem úgy tűnik, mintha nem rólunk, hanem egy másik bolygóról beszélt volna, ahol talán szintén mesekönyveket olvasott.

No, akkor nézzük a tényeket!

A KSH adatai szerint 2024. január 1-jén Magyarországon 1 millió 681 ezer 18 év alatti gyermek élt.

A mélyszegénység mérésére nincsenek nemzetközileg egységes módszerek, ezért az Eurostatnál sem találunk elemzéseket erről. Azok, akik ezzel a témával valóban foglalkoznak, általában az adott országban az egy főre jutó jövedelem középső értékének, mediánjának 40%-a alatti jövedelemből élőket tekintik mélyszegénynek.

Ha a jövedelemeloszlást vizsgáljuk, az Eurostat adatai szerint 2023-ban a 18 év alattiak 5,7%-a, azaz mintegy 98 ezer gyermek élt ilyen alacsony jövedelmi szinten. Magyarország aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, a középmezőnyben helyezkedünk el; 

Tény, hogy ebben a mutatóban az évek során nem történt jelentős változás, ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a mediánjövedelem 2010 és 2023 között nominálisan 172 százalékkal emelkedett, ami infláció felett, reálértékben is 53 százalékos növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy 

Azonban az Európai Unió már évtizedekkel ezelőtt megállapította, hogy nagyon elnagyolt és nem elég alapos az a vizsgálat, amely kizárólag a jövedelemszinttel foglalkozik. Az ilyen elemzések alapján nem lehet érdemi fejlesztéseket indítani, ezért az EU megalkotta a nemzetközi szinten is elfogadott egységes módszert, amely nemcsak a mélyszegénységben élőkre, hanem jóval szélesebb körre fókuszál: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát méri.

Ez a komplex mutató jelenleg 15 szempontot ötvözve vizsgálja az adott országban vagy régióban a szegénységet, amelyek közül csupán az egyik a jövedelemszint. Ha ezt a mutatót nézzük, 2023-ban Magyarországon a 18 év alattiak 21,1%-a élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, míg az uniós átlag 24,2% volt.

Ez a csoport jóval tágabb: ide tartoznak a mediánjövedelem 60%-a alatti jövedelműek, azok, akiknek családjában a felnőttek a normál heti munkaidő ötödénél kevesebbet dolgoznak, valamint azok, akik 13 vizsgált tételből legalább 7-et nélkülöznek anyagi okból. Ilyen tételek például: nem tudnak évente egy hetet nyaralni, nincs személygépkocsija a családnak, nem tudnak kétnaponta húst fogyasztani, nem tudják számukra megfelelően kifűteni a lakásukat, hiteltörlesztési vagy rezsihátralékuk van, stb.

A 2010-es, 40,4 százalékos mutatót sikerült közel a felére csökkentenünk. Magyarországon csökkent a második legnagyobb arányban a gyermekszegénység 2010 és 2023 között. 2022-ig mi vezettük a rangsort; erről korábban többször is írtam, például itt. (Az adatfelvétel mindig utólag történik, a tavalyi év adatai még feldolgozás alatt állnak, az előzetes magyar adatokat várhatóan ősszel ismerhetjük meg.)

A gyermekek soha nem lehetnek önmagukban szegények. Ilyen esetekben a velük egy háztartásban élő felnőttek, szüleik és nagyszüleik is szegénységben élnek. Ezek a családok akkor tudnak kitörni helyzetükből, ha a felnőttek számára rendelkezésre áll biztos és megfelelő megélhetést nyújtó munka. A segélyek összege mindig alacsonyabb, mint a munkával szerzett jövedelem.

A kibővült foglalkoztatás és a folyamatos reálkereset-emelkedés hatására a deprivációban érintettek aránya csökkent a legnagyobb mértékben, amit a következő grafikonon látható mutatók szemléltetnek.

Félreértés ne essék: amíg akár csak egyetlen nélkülöző honfitársunk is van, nem lehetünk elégedettek. Az viszont elfogadhatatlan, hogy 

és ezzel próbálják lejáratni hazánkat.

Tény, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, és hazánkban több millió olcsó munkavállaló jelenne meg, akik elvennék a magyarok munkáját és megélhetését, az a teljes lakosság és a gyermekek szegénységének hirtelen és jelentős romlásához vezetne.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Facebook/Bódis Kriszta